Szabályzat a betegek jogairól és kötelezettségeiről

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja, hogy az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben (továbbiakban: Kórház) meghatározza a betegek jogait és kötelezettségeit a Kórházzal szemben.

2. A szabályzat hatálya kiterjed az Kórház egész területére és az intézménnyel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő minden természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg vagy egészséges.

3. Az 1. pontban meghatározott cél érdekében a beteget (törvényes képviselőjét) szóban és betegtájékoztató írásbeli változatában tájékoztatni kell arról, hogy a jogszabályban foglaltak értelmében milyen jogai és kötelezettségei vannak, melyeket e szabályzat tartalmaz.

4. Minden betegellátó részlegen biztosítani kell, hogy e szabályzat megfelelő példányszámban elérhető és a beteg (törvényes képviselője) számára folyamatosan megtekinthető legyen.

5. A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban a Kórháznál vagy fenntartójánál panaszt tenni.

6. A Kórház vagy fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és 10 munkanapon belül annak eredményét a beteggel közölni.

7. A panaszokat nyilván kell tartani és a kivizsgálással összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.

8. A panaszjog Kórház felé való gyakorlása nem zárja ki, hogy a beteg más szervekhez vagy bírósághoz forduljon.


II. FEJEZET

A betegek jogai

A beteg ellátáshoz való joga:

1. Minden beteg jogosult sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

2. Minden betegnek joga van – jogszabályi kereteken belül – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

3. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. A szabad orvosválasztás joga az Kórház működési rendjének megfelelően gyakorolható.

4. Amennyiben a beteg a Kórházban nem részesíthető az egészségi állapotának megfelelő, legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható az adott ellátás.

5. A betegnek joga van arra, hogy az orvos – feltéve, hogy szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult – megvizsgálja, a vizsgálat eredményétől függően ellássa vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz irányítsa.

6. Az orvos a hozzáforduló beteg vizsgálatát megtagadhatja, ha:

– erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény miatt fizikailag alkalmatlan,

– ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van,

– vagy a beteghez fűződő kapcsolat miatt, feltéve, hogy más orvoshoz irányítja.

10. Amennyiben a beteg vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja.

11. Az orvos a betegellátását akkor is megtagadhatja, ha:

12. az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,

13. a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,

14. vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,

15. saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

16. A 8. pont a és c bekezdésében foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha:

17. ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és

18. a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.

19. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, illetve arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében alkalmatlan.

20. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó – a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett – a kompetenciájába tartozó ellátások elvégzését a 8. pont a–d. pontjában foglalt okok alapján megtagadhatja.

A beteg tájékozódási joga:

1. A beteg jogosult a számára egyéniesített formában – figyelemmel korára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára valamint e tekintetben megfogalmazott kívánságára – megadott teljes körű tájékoztatásra a gyógykezelésével kapcsolatban beleértve egészségügyi adatainak kezelését és védelmének módját. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.

2. A beteg jogosult az ellátásban közvetlenül résztvevők nevét, szakképzettségét, beosztását és a gyógykezelés során folytatott tevékenységét megismerni.

3. A cselekvőképes beteg – mások egészségének, testi épségének, életének veszélyeztetését kivéve – lemondhat a tájékoztatásról, de csak írásban érvényes a lemondás, ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból került sor.

4. A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt akit az e pontban meghatározottak alapján tájékoztatni kell.

A beteg önrendelkezési és beleegyezési joga:

1. A beteget – kizárólag törvényben meghatározott eseteket és módot kivéve – megilleti az önrendelkezési jog.

2. A beteg jogosult arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő kérdésekben részt vegyen.

3. A betegnek joga van a 12. pontban részletezett tájékoztatáson – amely tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől, kényszertől mentes – alapuló beleegyezésre.

4. A beleegyezést a beteg – kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik – szóban, írásban vagy ráutaló magatartással adja meg.

5. Az invazív beavatkozásokhoz írásbeli vagy két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

6. A beteg a beavatkozáshoz adott beleegyezését bármikor visszavonhatja, de az ennek következtében felmerült és indokolt költségek kifizetésére kötelezhető, kivéve, ha a visszavonásra alapos oka volt.

7. A beteg jogosult – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozata alapján arra, hogy a beleegyezés vagy visszautasítás jogát helyette más gyakorolja, illetve kizárni, hogy ki nem gyakorolhatja ezt a jogot.

8. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg helyett az 1997. évi CLlV. törvény 16. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak az önrendelkezési jog gyakorlására. Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

9. A beteg beavatkozásba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha egészségi állapota miatt nyilatkozattételre nem képes, és törvényes képviselőtől való nyilatkozattétel beszerzése késedelemmel járna, ami a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

10. A beteg beleegyezésére nincs szükség, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

11. Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztésére van szükség, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyező nyilatkozat hiányában csak akkor végezhető el, ha azt sürgős szükség indokolja vagy ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul nagy terhet jelentene.

12. A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához.

13. A betegnek joga van arra, hogy halála esetén rendelkezzen a törvényben foglalt kereteken belül a holttestét érintő beavatkozásokról.

Az ellátás visszautasításának joga:

1. A cselekvőképes beteg az ellátást visszautasíthatja, ha az nem ütközik jogszabályba, és elmaradása nem veszélyezteti mások életét és testi épségét, az alábbi korlátozásokkal.

2. A beteg csak köziratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétésben utasíthat vissza olyan beavatkozást, amelynek elmaradása súlyos vagy maradandó egészség károsodáshoz vezetne.

3. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A nyilatkozat megtételéhez a 30. pontban előírt alakiságok és az alábbiak szükségesek.

4. A 31. pont szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság – a beteg kezelő orvosa, egy a betegség gyógykezelésében részt nem vevő a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter – a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, és az ott felsorolt feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Ha a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság munkájához, a nyilatkozata érvénytelen.

5. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg estén olyan beavatkozás, amelynek elmaradása súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okozna nem utasítható vissza.

6. A beavatkozás visszautasítása csak az 1997. évi CLlV. törvény 21 – 23. § – ban foglalt esetekben érvényes.

A beteg egészségügyi dokumentációjára vonatkozó jogok:

1. A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével – egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az Kórház, a benne szereplő adattal a beteg rendelkezik.

2. A beteg térítésmentesen jogosult fekvőbetegként kétpéldányos részletes zárójelentésre, kettő, a kórházi bentfekvést igazoló szelvényre, járóbetegként egy példányos részletes ambuláns vizsgálati leletre, valamint minden alkalommal a megjelenést bizonyító igazolásra. Fentiek pótlására vagy nem egészségügyi célokat szolgáló orvosi igazolásra a beteg az Kórház adatvédelmi szabályzatában meghatározott költségtérítés ellenében jogosult.

3. A beteg kezdeményezheti az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – adatok kiegészítését, javítását.

4. A beteg egészségügyi ellátását követően a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott jogosult az egészségügyi dokumentációba betekinteni, és arról másolatot kérni.

5. A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a megelőző gyógykezeléssel és halállal összefüggő egészségügyi dokumentációba betekinteni és arról – saját költségére – másolatot készíttetni.

6. A beteg jogosult arra, hogy a egészségügyi ellátásban résztvevők az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosultakkal közöljék és azokat bizalmasan kezeljék.

7. A beteg jogosult rendelkezni arról, hogy betegségével kapcsolatos információ kinek adható, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből, valamint arról, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

8. Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben azt törvény elrendeli, vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

9. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül is közölni lehet a további ápolását, gondozását végző személlyel azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezetne.

10. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg – gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt az Kórház köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak változásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

Az emberi méltóság tiszteletben tartási joga:

1. A gyógykezelés során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani:

2. a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig és jogszabályban meghatározott mértékben és módon korlátozható,

3. a beteg személyes szabadságában fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichiátriai módszerekkel vagy eljárásokkal csak és kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható, melyet a kezelőorvos rendel el,

4. a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni,

5. a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel kell lenni.

A beteg kapcsolattartási joga:

1. A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

2. A beteg jogosult, hogy az általa vagy a jogszabályban meghatározott személy mellette tartózkodjon az alábbi esetekben:
– súlyos állapotú beteg, aki önmagát ellátni fizikailag képtelen, fájdalmai gyógyszerrel nem szüntethetők, illetve krízishelyzetben van,
– kiskorú beteg,
– szülő nő a vajúdás és szülés alatt,
– szülést követően az újszülöttel egy helyiségben a szülőnő, ha az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki.

3. A 46-47. pontban foglalt jogokat a beteg akkor érvényesítheti, ha a Kórházban a feltételek adottak, és a beteg az ellátást nem zavarja.

A kórház elhagyásának joga:

1. A betegnek joga van – jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – a Kórházat elhagyni, ha ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Erről az orvosi dokumentációban feljegyzés készül.

2. Ha a beteg a Kórházat bejelentés nélkül hagyja el – ezt a kezelőorvos az egészségügyi dokumentációban feltünteti – , a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a törvényes képviselőt, amennyiben állapota indokolja, az illetékes hatóságot értesíti.

3. A beteget hazabocsátását megelőzően 24 órával tájékoztatni kell a várható elbocsátás idejéről.


III. FEJEZET

A betegek kötelezettségei

1. A beteget jogai gyakorlása mellett kötelezettségek is terhelik.

2. A beteg az egészségügyi ellátás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani a jogszabályokat és alkalmazkodni az Kórház működési rendjéhez.

3. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani mások jogait, különös tekintettel mások életére, testi épségére és egészségére.

4. A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásban közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiaknak megfelelően együttműködni:

5. tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer és gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőről,

6. tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőzőbetegségekről és foglakozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,

7. az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt fertőzőbetegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőzőbetegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,

8. tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatról,

9. a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,

10. a Kórház házirendjét betartani,

11. a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,

12. a jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.


IV. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

1. A Kórház vezetője a beteg és a Kórház között felmerülő jogviták esetén, a peren kívüli megoldás érdekében kezdeményezi a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.

Skip to content